A budapesti unitárius közösség létrejöttét és fejlődését két tényező határozta meg. Az egyik a történelmi-politikai szükségszerűség: az első budapesti unitáriusok olyan tisztviselők és családjaik voltak, akik az 1867. évi Kiegyezés nyomán létrejött Osztrák-Magyar Monarchia új közigazgatási struktúrája miatt költöztek Budapestre, hogy a fővárosban vállaljanak hivatalt. A másik tényező a felekezettörténeti folyamatokban részt vevő, kulcsszerepet vállaló személyiségek karaktere: teológiai és kulturális felkészültsége, személyiségjegyei.
Az egyháztörténeti monográfia szerkezetét ez a kettősség – a politikai/közigazgatási/művelődéstörténeti kontextus, illetve az “emberi tényező” domináns szerepe – határozta meg. A szerző, Dr. Retkes Attila mindvégig törekedett a történelmi háttér kellően részletgazdag ábrázolására, illetve igyekezett megragadni azt a speciális kontribúciót, amellyel a magyarországi (és részben erdélyi) unitárius egyháztörténelem jeles szereplői a felekezet budapesti közösségét alakították, fejlődését elősegítették. A kötet a szerző 2018. május 21-én, Debrecenben, summa cum laude minősítéssel megvédett doktori értekezésének közreadása – a legszükségesebb, minimális változtatásokkal
| Műfaj | Egyéb |
|---|---|
| Oldalszám | 358 |
| Partner |
Kapcsolódó termékek
